Magyar szerkezettár
🪄

marad tn ige
1. továbbra is ott van, nem megy el, nem viszik el. otthon marad; nálam maradt a toll. | vhol (tartózkodási helyétől távol) bizonyos időn túl időzik. ne maradj sokáig! | elmegy vhova, és nem jön vissza. külföldön maradt;a harctéren maradta porondon maradt
2. helyzetében, tulajdonságában stb. nem történik változás. állva marad; életben marad; marad;fenn maradparlagon maradpártában maradalatta mögötte marad valakinek, valaminek | ▸ maradok maradtam maradok szerető barátod. | <szűk körben tudott dolog> nem lesz közismert. köztünk marad. | tovább él, hat. emlékezetében marad. | ▸ valamiben, valaminél, valami mellett marad
3. valamilyen helyzetbe kerül. özvegyen marad; szégyenben marad;hazugságban maradmagának maradúgy maradt, mint a kisujjam mint a szedett fa
4. valami folytán keletkezik, és egy ideig tart. nyoma marad; pecsét maradt a ruháján.
5. felhasználás, fogyasztás után még van, jut <valamiből vmely mennyiség>. maradt egy kis hús?;marad idő valamire, jut is, marad is | nem szűnik meg; megmarad. marad a gond.
6.valaki után marad valaki, valami öt gyerek maradt utána; nem maradt utána emlék. | ▸ valakire marad húgára maradt a ház. | <munka> valakire hárul. ránk maradt a mosogatás. | ▸ valakinek marad neki maradt az öreg ház. | ▸ valakinek a nyakán valakin marad nyakán maradt az áru.
7. későbbre halasztódik. a mosás a jövő hétre marad.
8. mat | a kivonás eredménye (lesz). (ha) 5-ből (elvesznek) 2-t, marad 3. | más műveletekben a magasabb helyi értékű számhoz adandó. 6×3=18, leírjuk a 8-at, marad az 1.
9.maradhat maradhasson már!
[ fgr tőből]
____________________
ó/marad
ó/[Hyph:Slash]marad[Prs.NDef.3Sg]

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

marad tn ige
1. továbbra is ott van, nem megy el, nem viszik el. otthon marad; nálam maradt a toll. | vhol (tartózkodási helyétől távol) bizonyos időn túl időzik. ne maradj sokáig! | elmegy vhova, és nem jön vissza. külföldön maradt;a harctéren maradta porondon maradt
2. helyzetében, tulajdonságában stb. nem történik változás. állva marad; életben marad; marad;fenn maradparlagon maradpártában maradalatta mögötte marad valakinek, valaminek | ▸ maradok maradtam maradok szerető barátod. | <szűk körben tudott dolog> nem lesz közismert. köztünk marad. | tovább él, hat. emlékezetében marad. | ▸ valamiben, valaminél, valami mellett marad
3. valamilyen helyzetbe kerül. özvegyen marad; szégyenben marad;hazugságban maradmagának maradúgy maradt, mint a kisujjam mint a szedett fa
4. valami folytán keletkezik, és egy ideig tart. nyoma marad; pecsét maradt a ruháján.
5. felhasználás, fogyasztás után még van, jut <valamiből vmely mennyiség>. maradt egy kis hús?;marad idő valamire, jut is, marad is | nem szűnik meg; megmarad. marad a gond.
6.valaki után marad valaki, valami öt gyerek maradt utána; nem maradt utána emlék. | ▸ valakire marad húgára maradt a ház. | <munka> valakire hárul. ránk maradt a mosogatás. | ▸ valakinek marad neki maradt az öreg ház. | ▸ valakinek a nyakán valakin marad nyakán maradt az áru.
7. későbbre halasztódik. a mosás a jövő hétre marad.
8. mat | a kivonás eredménye (lesz). (ha) 5-ből (elvesznek) 2-t, marad 3. | más műveletekben a magasabb helyi értékű számhoz adandó. 6×3=18, leírjuk a 8-at, marad az 1.
9.maradhat maradhasson már!
[ fgr tőből]

[Prs.NDef.3Sg]
____________________
idő fn táj üdő
1. a valóságnak az a vonása, hogy azt egymás után köv. mozzanatok összefüggő folyamatának, történésnek fogjuk fel. múlik az idő. | fil <a térrel együtt> az anyag létezésének alapformája; a jelenségek, folyamatok egymásutániságát kifejező dimenziója.
2. valaminek az időpontja. az indulás ideje. | ▸ idő előtt | ▸ időben idejében nép: idején | ▸ időre idejére | ▸ legfőbb ideje ideje volna ebédelni. | nép:eljött itt az ideje valakinek
3. időszak, időtartam. (darab) idő múlva; ideig; belátható időn belül; egy időre. | ▸ idővel | valamire szánt, kijelölt időtartam. gondolkodási idő. | a rendelkezésre álló időtartam. az idő rövidsége miatt. | ▸ idők a legrégibb idők óta. | sp időeredmény.
4. a napnak v. az évnek vmely ismétlődő jelenséggel jellemezhető szakasza. tél idején; éjnek idején.
5. az élet tartama, életkor.jól benne van az időben
6. (gyak. tbsz-ú) a történelem, a társadalmi, politikai élet folyama, ill. ennek egy szakasza. az árpádok idejében; a török időkben;megérti az idők szavát
7. időszámítás, időmérés. közép-európai idő szerint.
8. (az éppen uralkodó) időjárás. esős idő. | nép rég rossz idő, (kedvezőtlen) időváltozás. időt érez a lábam.
9. nyelvt igeidő.
[?tör ]
____________________
valamire
valami-ra/-re


-ra/-re hat-rag
1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.
2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi címe mellett:> a előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.
3. vmely irányba. délre [néz].
4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].
5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].
6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].
7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].
8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].
9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].
10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.
11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre lesz.
12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].
13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].
14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.
15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.
____________________
jut tn ige
1. útja során (sikeresen v. véletlenül) vhova érkezik, vmeddig elér. végre egy faluhoz jutott; hogyan jutok az állomásra? | vmely cselekvés eredményeként vhova elérkezik. célhoz jut. | ▸ valamire jut megállapodásra jutottak.
2. vmely helyzetbe, állapotba, bizonyos körülmények közé kerül. hatalomra jut.
3. <kif-ekben:> tudatának tartalmává válik.eszébe juttudomására, értésére jut | ▸ eszedbe eszetekbe ne jusson
4.valamihez jut álláshoz, (egy kis) pihenéshez jut. | ▸ szóhoz jut | ▸ valaminek a birtokába jut
5. valaminek a belsejébe kerül. idegen anyag jut a vérébe.
6. sajtó < (terpeszkedő) kif-ekben:> végbemegy rajta vmely cselekvés, történés. érvényre jut (= érvényesül); befejezéshez jut (= befejeződik); kifejezésre jut (= kifejeződik).
7. oszt(ozkod)ás során valakié lesz valami. valakinek jut valami; csak kis szerep jutott neki. | ▸ osztályrészül jut valakinek valami | ▸ valakire, valamire jut valamennyi ötezer forint jut egy főre. | ▸ jut is, marad is
8.valamilyen hely jut valakinek | ▸ ideje jut valamire
[ fgr ]
____________________
is
I. ksz <m-ok, ill. mellérendelt v. párhuzamos m-részek kapcsolására; a kapcsolt, ill. a kiemelt szó után.>
1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.
2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.
3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az volt, legyen ez is!
4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.
5.ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.
II. hsz
1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> sem is nézett.
2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...
3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!
4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?
5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!
6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.
[↔és ]
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024